A Knébel famíliának vannak más tagjai is, akik életük, munkájuk során jelentőset alkottak. Közéjük tartozik Knébel Ferenc unokája, Knébel Miklós (1892 - 1949). A Szily János u. 34-ben született, ahol apjának Knébel Kornélnak (1872 - 1933) ügyvédi irodája volt. Csak gyermek és ifjúkorát töltötte Szombathelyen, pap lett, előbb Budaőrsön káplánként szolgált, majd az első világháború után a Hollandiába került magyar gyerekek lelki gondozója lett.
A belgiumi és hollandiai gyermekakcióról , illetve Knebel Miklós ottani tevékenységéről lásd Hermán M. János: Gyermekmentés Belgiumban (1923 - 1930) c. tanulmányát.
Ottani tevékenységéről rendszeresen beszámolt édesapjának és öccsének (ifj. Knebel Kornél) küldött leveleiben. Sőt apjának, aki ingatlan és banki ügyekkel foglalkozott holland partnereket próbált szerezni. Kint tartózkodása alatt öccse is meglátogatta. Knebel a levelekben beszámol arról is, hogy megtanult és folyékonyan beszél hollandul. Hongaarsche Spraakleer címmel magyar nyelvkönyvet is írt hollandok számára, amely a híradások szerint öt kiadásban összesen 15.000 példányban jelent meg.
1924-ben tért haza, amikor itthon pápai kamarássá nevezték ki. 1933-ban, amikor apja meghalt,t a hagyatéki iratokban, mint "Dr. Knébel Miklós pápai kamarás, szentszéki jegyző" szerepel. Lakhelye az esztergomi prímási palota volt.
1931 és 1944 között a Krisztinavárosi Plébánia plébánosa volt. 1945-től 1949-ig újra Hollandiában élt, az ottani magyarok lelkésze volt. Amszterdamban halt meg 1949-ben, ott is temették el.
(Knébel Miklós nevét a blogbejegyzésben ékezettel írtam, de a forrásokban nagyon gyakran szerepel ékezet nélkül Knebel-ként is. Ugyanez a helyzet a család többi tagjával is - Knébel Ferenc - Knebel Ferenc, Knébel Jenő - Knebel Jenő)
Magyar gyerekek Hollandiában. A hátsó sorban álló plébános valószínűleg Knébel Miklós (Nikolaus Knebel) A kép forrása: Historisch Beeldarchief Migranten
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése