2017. augusztus 28.

Szombathelyi séták Tóth István szobrász nyomában (2017. szeptember 7., szeptember 14., szeptember 20.)

TÓTH ISTVÁN (1861 - 1934) szobrász, Szombathely szülötte, Szent László király szobrainak alkotója

Európa egyik legkiválóbb mesterképzőjének, a bécsi szobrászati akadémiának növendéke. A magyar növendékek közül egyedül nyert műveivel akadémiai és császári aranyérmet. Műtermet a tabáni Várkertbazárban bérelt, ahol élete végéig egyedül alkotott oltárokat, szobrokat,domborműveket, síremlékeket, plasztikákat, lovasszobrokat. 
Művei az ország számos helyén megtalálhatók, például a Parlamentben, a Halászbástyán, Nagyváradon, Máriaradnán, Szentese, Pozsonyban, Sárváron. A Szegedi Dóm mintegy 140 alkotásával büszkélkedhet. Művei között van Szombathely több ismert szobra: Horváth Boldizsár, Szily János püspök, a Szent Márton herma, Éhen Gyula városházi mellszobra, Gothard Jenő mellszobra.
Tóth István hazánk egyik legnagyobb szobrászművésze volt. Sírja a barát Foerk Ernő építőművész által tervezett szombathelyi Szent Kvirin székesegyház altemplomában van.

A Vas Megyei TIT Egyesület Tóth István Baráti Köre a Savaria Múzeum közreműködésével szeptemberben három alkalommal tervez sétát az alábbi útvonalon:

Találkozás: Mátyás király u. 6. (szülőház) - Szombathelyi Képtár - Városháza - Savaria Múzeum kert - Berzsenyi tér (székesegyház, püspökvár Szily János látogatóközpont)

Időpontok: 2017. szeptember 7. 14.00
                         szeptember 14. 14.00
                         szeptember 20. 14.00

Vezeti: Orbán Róbert


2017. augusztus 3.

Szent Sebestyén és Rókus kápolna Szőlősön

Takács Ince János a Sabaria Franciscana kötetben (Acta Savariensia 14, 1998, 296. p.) Róka Istvánnak, Erdődy László szőlősi számtartójának 1758-ban kelt végrendeletéből idéz.

"Szőlősi Sz Sebestyén és Sz.Rókus tiszteletére épített Kápolnámra hagyok 120, azaz Száz husz forintokat. Ezen kívül a mint nálam irásban fel találtatik lészen Szőlősi Lakosoknál három gazdánál plus minus Eötven forintja azon kápolnának"

Nem egyszerű kis szoborfülke volt szó, a ferencesek 1748-ban misézni jártak ide. Róka az adománnyal éppen azt akarja biztosítani, hogy ezt továbbra is megtegyék.

Hol állhatott a kápolna, aminek ma már nyoma sincs???

Az I. katonai felmérés térképe, ami nagyjából három évtizeddel a végrendelet után készült,  nyújt némi segítséget. A térképen Szőlőstől délkeletre a "Cap" felirat olvasható, ami a Capella (kápolna) rövidítése.  A közelben, a későbbi lengyár helyén, két épület is jelölve van, de nem valószínű, hogy a felirat rájuk vonatkozik. Inkább egy olyan épületet nevez meg, aminek akkor már csak a helye volt meg.
A mai Pásztor utca, amíg nem épült meg a vasút, egyenesen kivezetett mezőre. A kápolna emellett az út mellett (valószínűleg annak északi oldalán), a híd után állhatott.
Kicsit erősíti a feltételezést, hogy Sebestyén és Rókus is a gazdálkodók és az állattartók patrónusa. A nekik szentelt fogadalmi emlékeket szívesen állították a faluból a mezőre vivő utak mellé.
A kápolnának a későbbi térképeken már egyáltalán nincs nyoma.




2017. június 14.

Emlékkápolna Quirinus és Márton tiszteletére??

A két savariai szent kultusztörténetének egy apró epizódja az 1940-es évek elejéhez kapcsolódik.
Mészáros Hugó 1941 és 1944 között volt Szombathely polgármestere. Tőle maradt fenn az a Hegedűs Ferencnek címzett - keltezés nélküli -  levélvázlat, amiben az alábbiakat olvashatjuk:
"Szerettem volna a Perint partot rendezni, csinosítani .... a Perint medret megtisztítani, mélyíteni, a régi csatorna bűzét,mocskát eltávolítani. Aztán a Perint tulsó oldalán készült el egy bölcsőde, az épületben közfürdő is lett volna. Az épület előtt új vashíd vezetett volna át, az anyaga már ott is hevert a parton, az egyik lebontott Rába-hidat vettük meg. A régi vágóhíd el lett volna tüntetve, helyén, a híd mellett egy kis kápolna készült volna, az első kis szombathelyi templom mása. A szaléziak felé parkosítás, új utca, ők jártak volna át a kápolnába. De az átkozott háború ezeket az álmokat is úgy szétrombolta, ahogy a nagy templomot."*
A régi vágóhíd a  Sorok u. végén, nagyjából a mostani Waldorf Iskola helyén állt, tehát oda képzelték el a kis kápolnát. (A mai Szent Flórián utca akkor még nem volt beépítve, helyén egyszerű kis földút vezetett, ami néha "Lebuj utcaként" szerepel a régi térképeken.)
Az 1940-es évek elején megélénkült az érdeklődés a város ókeresztény múltja iránt. 1938-ban szentelték fel a Szent Quirinusnak szentelt szalézi templomot. Néhány évre rá, a romkert feltárásakor, felfedezni vélték a római kori Quirinus bazilikát is. Indokoltan merültek föl a kérdések:  Hol lehetett a szent vértanúságának helyszíne, illetve hol lehetett az a hely, ahol testét a víz partra vetette, hiszen azon a helyen már az ókorban keresztény imádkozóhely volt.
A Mészáros Hugó által említett kis kápolna, ennek az imádkozó helynek ("az első szombathelyi kis templomnak") akart emléket állítani. Szent Márton szombathelyi tisztelői azt tartják, hogy a kis Márton még Savariában megismerkedett a kereszténységgel és minden bizonnyal ismerte azokat a helyeket is, amelyek Quirinus savariai kultuszához kapcsolódtak. Történeti adatok ugyan nem támasztották alá, de a hely akár az egykori közvágóhíd közelében is lehetett.
Kontuly Bélának a Papi Szeminárium "új" kápolnájában lévő   falképe Márton életét mutatja. Az indító jelenetben még gyerekként látható egy kis keresztény templom előtt. Az akkori feltételezés szerint ez a kis templom Savariában állt. Valószínűleg egy ilyen (vagy ehhez hasonló) épületet képzelt el Mészáros Hugó a Perint partjára.

A "Közvágóhíd" Szombathely 1928-as térképén


A gyermek Szent Márton egy ókeresztény templom előtt - Kontuly Béla falképének részlete (Papi Szeminárium, Szombathely, 1942)


*A levelet Lőcsei Péter közli - A múltnak kútja (Acta Savariensia 22), Szombathely, 2000, 180.p.

2017. április 26.

Quirinus kápolna a Szent Márton utcai temetőben??

1918-ban, Kiskos István polgármestersége idején a város pályázatot írt ki Szombathely távlatos rendezési tervének elkészítésére. A "Hiszek egy .... " jeligével beérkezett pályamunkához színes térkép tartozik, ami jól érzékelhetően tartalmazza a készítő városfejlesztési elképzeléseit. Annak ellenére, hogy a készítés idején még nem ért véget a világháború, az elképzelések igazán "nagy ívűek" voltak. 
A tervező a hangsúlyt a város kulturális létesítményeinek és "zöld területeinek" (parkjainak) fejlesztésére helyezte. Az  építész a mostani Joskar Ola lakótelep helyére parkot képzelt el, amely egészen a Csaba útig ért volna.
Nagyjából a jelenlegi vásárcsarnok helyén épült volna fel az "Ipari főiskola". A "Kőszínház" a későbbi SZTK-palota és Sportház helyére került volna, a Tanítóképző pedig a mostani Ady térre.  
A nagy tervnek van egy érdekes és látszólag apró részlete is. A fontos középületek sorában szerepel egy viszonylag kis épület is, ez s 7-es számmal jelzett Szent Quirinus kápolna. Ennek helye az elképzelés szerint a Szent Márton utcai temetőpark, tehát gyakorlatilag az a hely, ahol a régészek ma is a szent első nyughelyét sejtik. A kápolna a tervrajzon centrális alaprajzú épületként jelenik meg.
Bárki is volt a terv készítője, kiemelkedően fontosnak tartotta Quirinus tiszteletének ápolását.

(A térkép a Vas Megyei Levéltár gyűjteményében található. - T 134)                           


További Szent Quirinus témájú blogbejegyzések:





2015. március 29.

Szombathely emléke Szombathelytől távol 4. - Dobozy Péter Pál sírja West Plains-ben

A Szombathelyről Amerikába került Dobozy Péter Pál életével már korábban is foglalkoztam. Azt hittem, abban az amerikai városban, ahol öreg korát töltötte, már rég megfeledkeztek róla. Most kiderült, mégsem, a helyi temetőben a sírja is megvan.
Életéről most csak annyit, 1833-ban Szombathelyen született. A ház, ahol meglátta a napvilágot, a mai Kossuth u. 2. helyén állt. Még szinte gyermekként nemzetőr lett. Később Garibaldi seregében harcolt, majd alezredesi rangban részt vett az amerikai polgárháborúban. Agg kort élt meg, 1919-ben halt meg, sírja a West Plains-i temetőben van.

Aki többet akar tudni róla, annak saját írásomat ajánlom:

Orbán Róbert: "Vérem forrt a szegény rabszolgák fölszabadításáért": levelek Dobozy Péter Páltól az amerikai polgárháború szombathelyi származású alezredesétől  - Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2004/1. 56 - 62.


Dobozy Péter Pál sírja a West Plains-i temetőben (A kép forrása: www,findagrave.com )


Exile in the Ozarks (Lindan S Caldwell)

2014. szeptember 13.

Szent Leonianus - a harmadik szombathelyi szent

Szent Márton nevét Szombathelyen ma már szinte mindenki ismeri. Szent Quirinusról is sokan tudnak, de a harmadik szentről, Leonianusról kevesen hallottak. Az V. század közepe táján Savariában  született Leonianianus akár a "szombathelyi elsők" között is szerepelhetne. Ő az első "szombathelyi", akinek írásai is fennmaradtak.
Itt született, itt töltötte ifjúkorát, valószínűleg a kereszténységgel is városunkban ismerkedett meg. Pannóniából a barbárok hurcolták magukkal Galliába. 487 körül nyerte vissza szabadságát. Szerzetes lett, előbb Autun környékén szervezett közösségeket, majd Vienne-ben működött. Több tucat kolostor és apátság alapítása kapcsolódik a nevéhez. Franciaországban  Vienne-i Leonianus-ként (Léonien de Vienne) ismerik. Halálának idejét általában 518 körülire teszik. Halotti szarkofágja, amely eredetileg az általa alapított Szent Péter apátság templomában volt, jelenleg a Vienne-i Városi Múzeumban látható. A fedlapon lévő felirat közli, hogy Leonianus apát  Saváriából származott.
Néhány Leonianusnak tulajdonított írás is fennmaradt. Tevékenysége ahhoz a korhoz kapcsolódik, amikor az ismert ókeresztény író, Avitus volt Vienne püspöke.Életével kapcsolatban a források több tekintetben meglehetősen bizonytalanok. A VI. században Tiburniának is Leonianus nevű püspöke volt, így az adatok keveredhetnek.
Leonianus szentként való tiszteletét 1903-ban X. Pius pápa megerősítette.
Ünnepnapja november 13-án van.

Szent Leonianus szarkofágja a Vienne-i Városi Múzeumban
(A kép forrása:  structurae.info )


A Vienne-i Szent András apátságot a Savariából származó Leonianus alapította


2014. március 5.

Nyolcvan éve alakult meg a Szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal

Februárban volt 80 éve annak, hogy a város közgyűlése határozatot hozott a szombathelyi Idegenforgalmi Hivatal létrehozásáról. Az intézmény vezetőjévé Dr. Swierkiewicz Róbertet nevezték ki. (Swierkiewicz később Szepesházira magyarosította a nevét.)  Az esemény mérföldkő a város turizmustörténetében. Maga az idegenforgalom magától értetődően nem ezzel a lépéssel kezdődött. A mai fogalmakkal is mérhető, értelmezhető turizmussal az 1880 körüli évektől számolhatunk Szombathelyen.  A város képviselői korábban is foglalkoztak olykor - olykor a turizmushoz kapcsolódó kérdésekkel, alkalmanként  egy - egy  idegenforgalmi kiadvány is megjelent.
A várost bemutató első turisztikai ismertetőről (1890) egy másik blogbejegyzésben már szó volt: --
(  "Mulatság dolgában dolgában kávéházak, klubbok és egy színház állanak rendelkezésre" - a szombathelyi turizmus kezdetei"  ) 
Szepesházi munkája példa értékű volt - kicsit talán meg is haladta korát. Felismerte azt, hogy a város turizmusában a történeti és kulturális értékek jelenthetik a vonzerőt. A általa szerkesztet, írt turisztikai kiadványok is erre helyezik a hangsúlyt. Az idelátogatók részére programcsomagokat állítottak össze, a tanuló ifjúságot pedig külön ajánlattal keresték meg. A város az 1930-as évek végén ifjúsági szállót (diákszállót) hozott létre, hogy fogadni tudják a tanulmányi kirándulásra érkezőket. (Az épület a Kisfaludy utcában állt.)
Már 1936-ban jelent meg olyan tájékoztató, amelyben a következő nagybetűs hirdetés olvasható:
LÁTOGASSON EL SZOMBATHELYRE, SZENT MÁRTON VÁROSÁBA!
1937-ben az egyik képviselő a városi közgyűlésen a következő szavakkal fordult a város polgármesteréhez, Ujváry Edéhez:
"Felkérem Polgármester Urat, hogy hasson oda, hogy Szombathely zarándokváros, a Szent Márton templom pedig zarándokközpont lehessen."

Dr. Szepesházi Róbert, akit a modern szombathelyi turizmus megalapozójának tekinthetünk, 1934-től 1947-ig állt az Idegenforgalmi Hivatal élén. A következő évben már kétkezi munkát végzett. A negyvenes évek végétől kezdve mint egymásfél évtizedig szombathelyi turizmusról is alig - alig beszélhetünk.

2014-ben, nyolcvan évvel a városi Idegenforgalmi Hivatal megalakulása után újra (még mindig) a régi feladatokkal, kihívásokkal találkozunk. Kulturális turizmus, vallási turizmus - a Szent Márton kultusz szerepe Szombathely turizmusában.